A légköri konvekció, azaz a levegő függőleges mozgása a meteorológia egyik alapvető jelensége. A heves konvektív időjárási jelenségek vizsgálata különösképp a veszélyjelzések készítésénél fontos, ugyanis gyakran járnak együtt erőteljes szélviharokkal, jégesővel, nagy mennyiségű csapadékkal. A konvektív időjárási jelenségek ugyanakkor térben és időben kis skálán zajlanak, ezért a modellezésük nem könnyű feladat.

A konvekció jelensége a talajgenerátoros jégkármérséklés során is kiemelt fontossággal bír. A talajgenerátorokban elégetett hatóanyagot a légköri konvekciós jelenségek juttatják fel a felhőképződés magasságába, ahol ki tudja fejteni a védő hatását. Felfelé áramló konvekciós áramlatok nélkül a hatóanyag nem tud eljutni a megfelelő magasságba, így a védekező hatását sem tudja kifejteni.

Mivel a konvekciós áramlás lokális jelenség, ezért központi mérésekkel és modellekkel lehetetlen pontosan meghatározni. A legjobb példa erre a jelenségre, hogy egy viharfelhő keletkezésekor folyamatos feláramlás tapasztalható, ami az eső eleredésekor teljes mértékben megszűnik.

Az AEGIS lokális feláramlásmérő berendezés szabadalmaztatott technológiájával képes egy adott helyszínen a légkör feláramlási viszonyait folyamatosan (7/24) mérni, a mért adatokat egy hiszterézis alapú kiértékelési algoritmussal feldolgozni és továbbítani.

A feláramlásmérő által szolgáltatott adatok segítségével kiszűrhetők azok a „fals pozitív” időablakok, amikor a meteorológiai információk alapján aktív védekezési intervallumban a feláramlás hiánya miatt az adott lokáción hatástalan a védekezés.

Legjobb példa ilyen helyzetre amikor a bekapcsolt generátorokat eléri a zivatar és az eső hatására megszűnik a feláramlás. Ezt központi meteorológiai eszközökkel nem lehet észlelni, ezért a generátorok egyesével történő kikapcsolása így nem is oldható meg.

Mivel a védekezési folyamat legjelentősebb költsége a hatóanyag ára, az ilyen „fals pozitív” riasztási időablakok kiszűrése közvetlen költségmegtakarítást jelent. Eddigi méréseink szerint a riasztási időszakok cca. 25%-a minősülhet átlagosan „fals pozitívnak”.